Borkóstolás etikett
A borkóstolás jó móka. Összegyűlnek a bor szerelmesei, és jó társaságban, felhőtlen hangulatban kóstolgatják végig a legzamatosabb borkülönlegességeket.
Remek időtöltés, akár hivatalosan szervezett borkóstolóra vagyunk hivatalosak, akár mi látjuk vendégül a barátainkat otthonunkban, sőt beszerezhetünk egy vakkóstoló poharat is, melyből még izgalmasabb lehet a kóstolás. De jobb előre utánanézni a borkóstoláshoz kapcsolódó szokásoknak és etikettnek, nehogy kellemetlen helyzetbe kerüljünk.
A borkóstolás nem csupán egy kellemes beszélgetés melletti időtöltés, hanem a főprogram, mely megdolgoztatja minden érzékszervünket. A borfogyasztásnak külön szokásai vannak: hogyan kell tálalni, a pohárba önteni, milyen pohárból és hogyan kell kóstolni, miként kell koccintani és még ezer apróság.
Arról már beszéltünk,hogy mire való a dekantáló, és miért érdemes ebben felszolgálni kóstolásra a borokat. A borkóstolóknak nem az a lényege, hogy minden fajtából literszám igyunk, hanem, hogy megfontoltan, lassan kortyolva élvezzük ki az ízeket. Éppen ezért a poharakat csak maximum a feléig szokás megtölteni. Ez lehetővé teszi, hogy az italnak teret adjunk az illatának kibontakozásához, és megfelelően szellőzzön.
Arról is volt szó, hogy nem véletlenül vannak különböző méretű és formájú borospoharak, hiszen legjobb, ha a különleges borfajtákat a nekik szánt pohárból kóstoljuk meg. A szervezett borkóstolók között is van különbség, a legtöbb inkább több fajta bort kínál, viszont azokat sztenderd borospohárból kínálja, míg más borászatok kevesebb, viszont minőségibb nedüket szolgálnak fel, és ügyelnek arra is, hogy a legjobb íz- és illatélmény miatt mindet a neki szánt pohárban szervírozzák. A poharaknak nem véletlenül van hosszú, keskeny száruk, etikett szerint itt szabad csak fogni őket. Ez egyrészt elegáns megjelenést ad, nem fogdossuk össze az üveget, így jobban látszik majd az ital színe is. Másik gyakorlati haszna, hogy ha a kehely részt fognánk, a kezünk folyamatosan melegítené az italt, melynek megváltozna az íze és az általa nyújtott élmény is.
A koccintással kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy minden esetben nézzünk a másik szemébe. Ezt persze nagyobb társaságban nehéz kivitelezni, de mindenképpen adjuk meg a másiknak a tiszteletet azzal, hogy koccintás közben rá koncentrálunk. Koccintás során figyeljünk arra is, hogy ne üssük össze erősen a poharakat. Ezzek egyrészt megóvjuk a poharak és a saját épségünket is, másrészt nem illik erőszakos koccintással nagy zajt csapni társaságban. Hosszabb borkóstolók során nem szokás minden újabb kóstolás előtt végigkoccintani a társasággal, ilyenkor elegendő, ha a kóstolást vezető felhívására mindenki kicsit megemeli a poharát mielőtt megkóstolná.
A kóstolást ne siessük el, aprókat kortyoljunk, és ne nyeljük le azonnal, hanem hagyjuk, hogy a szánkat átjárják a különleges zamatok. Figyeljük meg az ital illatát, színét, textúráját, testességét és ízvilágát, majd nyugodtan beszéljük meg a többiekkel, milyen élményt nyújtott nekünk a nedü kóstolása, melyik fajta ízlett a legjobban. Amint végigmentünk a borsoron, kérhetünk a legízletesebb borból, hogy hangulatos beszélgetések mellett azt fogyasszuk az est további részében.
