Tudtad, hogy a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány?

Tudtad hogy a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány? Olyannyira régi, hogy az első erről szóló történet egészen Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot.

Innen indult a Magyar tökfaragás

A dolog érdekessége, hogy a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően, néhol kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragott tököt. 

Egyes tájegységeken a Luca-tök volt ismert, ami természetesen Luca-napra készült. A faragott tököt ebben az esetben is gyertyákkal világították ki, és a cél szinten az ijesztgetés volt. 

Nincsen rá adat, hogy magyar nyelvterületen mikor, hogyan alakult ki a töklámpás faragásának hagyománya, de az egészen biztos, hogy már száz évvel ezelőtt is igencsak kedvelt szokás volt Erdélyben is. A mai Szatmár megye környékén például az 1920-as években a halottak napi világításkor töklámpást készítettek, ebbe tették a gyertyát, hogy el ne fújja a szél, mikor a temetőbe mentek.

Ha tehát eddig túlságosan amerikainak érezted a tökfaragást, most bátran vesd bele magad, és gondolj a magyar ősökre, akik már több, mint száz évvel ezelőtt is hasonló faragványokkal ijesztgették egymást a paraszti világban.

A tökfaragás hagyományát a Brit szigetekről származtatják, ahol még fekete retket használtak erre a célra. Bevándorlók vitték be Észak-Amerikába ezt a hagyományt. Időközben az amerikaiak a retket tökké változtatták, mert könnyebben elérhető volt és jobban lehetett faragni, majd a Halloween szimbóluma lett. 

Természetesen az amerikaiaknak is van legendájuk e szokáshoz. Eszerint élt egy Jack nevű részeges ír, aki szeretett tréfálkozni. Egyszer magát az ördögöt viccelte meg, végül pedig egyezséget kötött vele. Megígértette az ördöggel, hogy halála után a lelke nem kerül a pokolra. Amikor Jack elhunyt, lelke valóban nem jutott pokolra, de életvitelének köszönhetően a mennyország kapuján sem tudott bejutni. Jack lelke két világ között maradt, s éjszakánként még ma is a sötét utcákon kóborolva keresi helyét és a megnyugvást. Az ördög megsajnálta, s adott neki egy darab szenet, hogy világítani tudjon a sötétben. Jack a szenet egy hatalmas répába tette, s kezében a lámpással bolyong. Innen származik a Jack-lámpa megnevezés. 

A faragott lámpás kettős célt szolgált. Egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt a halottak szellemeinek világított, hogy hazatalálhassanak. 

DE! Bármi legyen is a szokás eredete, egy biztos: családi programmá nőtte ki magát a töklámpás készítése erre a napra. Nem is kell hozzá túl sok eszköz, leginkább a kreativitásunk. 

A hagyomány szerint az igazi lámpást Halloween éjszaka előtt kell faragni, a gonosz szellemek megfélemlítésére. A gyertya is azért kell a belsejébe, hogy kiemelje a szemét, az orrát és a száját, hogy fényes és ijesztő hatású legyen. A faragott tök a kifaragás után körülbelül 5-6 napig jól tartja magát, utána elkezd penészedni. De, ha ecetes vízzel öblítjük át a tök belsejét, ezt az időt további napokkal tolhatjuk ki. Egyesek esküsznek rá, hogy ez a módszer két hétre hosszabbítja meg a töklámpás élettartamát.